Beleszaladtunk a késbe Monoron

Bár úgy tűnt, több lehet a meccsben, végül négygólos fiaskóval zártuk az évet.

NB III Keleti-csoport, 16. forduló:

Monori SE-STC Salgótarján 4-0 (1-0)

Monor, Balassa Bálint utcai Stadion, 300 néző. Vezette: dr. Kovács G. (Kulman T., Bognár L.)

Monori SE:  Bozsó – Karacs (Mészáros, 80.), Barthel, Ficsor (Bonifert, 83.), Villányi – Pintér D., Mundi, Hunya (Fazekas, 78.), Sági – Tóth Á., Balogh. Vezetőedző: Horváth Dávid.

STC Salgótarján: Lékai – Banjac (Illés E., 65.), Gál, Híves, Gubacsi – Takács P. (Zsivóczky-Pandel, 55.), Spitzmüller, Sulcz, Kovács L., Gábor L. – Oláh L. Vezetőedző: Zoran Kuntic.

Sárga lap: Villányi, ill. Sulcz, Oláh L., Gubacsi

Gól: Hunya (35.), Tóth Á. (52.), Villányi (55.), Mundi (73.)

Szombaton a harmadik vonal Keleti-csoportjának tizenhatodik fordulójával fejezte be az éves küzdelmeket csapatunk. A már tavaszról előrehozott mérkőzés előtt tudvalevő volt, hogy a még veretlen, egyértelműen bajnoki címben gondolkodó hazaiak a favoritok, mégis bíztunk benne, hogy képesek lehetünk megállítani riválisunkat, sajnos azonban végül kiderült, hiú ábránd volt az esetleges meglepetés.

Ugyan jól kezdtünk, a meccs jó indítása miatt még inkább keserű lehet a szánk íze: az első fél órában mi irányítottunk, mígnem elérkeztünk a 35. percig, amikor egy roppant balszerencsés gólnak köszönhetően megszerezték a vezetést az egy távoli megpattanó lövés által eredményes Pest megyeiek.

A szünetig már nem módosult az állás, a második felvonásban viszont hamar kivégeztük magunkat, sajnos pedig már nem is voltunk képesek javítani, végül pedig sima, négy-nullás vereséggel hagyhattuk el az élről pihenőre vonuló másik oldal pályáját.

A fiaskótól függetlenül, nincs okunk csüggedni, csak dicséretet érdemelnek a srácok az első félév során bemutatott teljesítményért, a jelenleg elfoglalt dobogós helyezésünkre joggal lehetünk büszkék! Folytatás jövőre!

Mestermérleg:

Horváth Dávid: – Számítottunk arra, hogy a Salgótarján a védelmünk mögötti területre próbálja meg minél előbb bejátszani a labdát, illetve a rögzített szituációkra is felkészültünk, ezeket jól hatástalanítottuk, ezáltal megfojtva az ellenfél játékát. A vezetőgólunk szerencsés körülmények között született, de előtte volt egy helyzetünk, amit kihagytunk. Ez az előny megnyugtatta a csapatot, és utána a második félidőben magabiztos, egyben megérdemelt győzelmet arattunk.

Zoran Kuntic: – Az első harminc percben jobbak voltunk, mint a hazai csapat, de nem tudtuk gólra váltani a mezőnyfölényt, az ellenfél pedig úgy érte el első gólját, hogy huszonöt méterről kapura rúgott, a labda pedig megpattant az egyik védőnk hátán, majd bement. Ettől a pillanattól kezdve, még ugyan kibírtunk negyedórát, már éreztem, hogy idegesek lettünk emiatt, mert korábban az történt a pályán, amit mi akartunk. A második félidőben pár játékosom privát meccset játszott, nem tudták megmutatni, mire képesek, mondtam is a srácoknak a mérkőzés után, hogy bár súlyos vereséget szenvedtünk, a megdöbbentő mégis inkább az volt, hogy páran önzők volt és nem lehetett megmagyarázni a viselkedésüket. Most véget ért az ősz, megnézzük, kire lehet majd számítani tavasszal, de az biztos, hogy páran nálam befejezték itteni karrierjüket, mert nem úgy készültek, mintha rangadó lenne, hanem, mintha edzésre jöttek volna. A Monor a legjobb csapat ebben az osztályban, megérdemelten nyertek, csak azt sajnálom, hogy nem tudtuk kihasználni a fölényünket és góllal, gólokkal befejezni a támadásokat. Ennek ellenére abszolút elégedett vagyok az eddigiekkel, hiszen a harmadikok vagyunk, nekem személy szerint ez volt a célom. Lehet tanulni a hazaiaktól, hogyan tervezik, csinálják ezt az egészet, így kell feljutni az NB II-be, nálam messze ők a legjobbak ebben a mezőnyben, és biztos vagyok benne, hogy jövőre egy osztállyal följebb fognak szerepelni!

22829857_1635238916541303_2377198449752100451_o.jpg