Remiztünk a tizennegyedik körben

A véghajrában mentett pontot a Putnokkal szemben döntetlent elérő csapatunk.

NB III Keleti-csoport, 14. forduló:

STC Salgótarján-Putnok FC 1-1 (0-1)

Salgótarján, Szojka Ferenc Stadion, 200 néző. Vezette. Kovács I. (Nyerges Zs., Török K.)

STC Salgótarján: Lékai – Sulcz, Gál, Gubacsi, Banjac – Bogáti (Zsivóczky-Pandel, 72.), Kovács L., Spitzmüller – Gábor Lukács J., Oláh L., Kemerle (Híves, 35.). Vezetőedző: Zoran Kuntic.

Putnok FC: Egyed – Zimányi A., Nyilasovits, Csicsvári, Szemere – Zimányi Á. (Madarász, 62.), Fehér – Tóth Sz., Csirszki (Kovács B., 81.), Balogh (Bocsi, 87.) – Katona. Vezetőedző: Koszta Péter.

Sárga lap: Sulcz, Kovács L., Híves, Gubacsi, Zsivóczky-Pandel, Oláh L., ill. Fehér, Balogh, Csicsvári

Gól: Híves (88.), ill. Csirszki (30.)

A harmadik vonal Keleti-régiójának tizennegyedik fordulójában a hétvégét megelőzően nem túl jó formában lévő, a szombati meccs előtt zsinórban három vereséget elszenvedő Putnokot fogadtuk a Szojka Ferenc Stadionban. Bár hiába volt homlokegyenest ellentétes periódusban együttesünk, ettől függetlenül borítékolható volt, hogy ezúttal is piszok nehéz erőpróba előtt állunk a kellőképpen masszív látogatók ellenében.

A mérkőzés legelején kivárásra játszottak a felek, felmérte egymást a két oldal. Aztán a tizedik percben a vendégek előtt jegyezhettük fel az első helyzetet, de Balogh közeli lövését Lékai szépen védte.

A következő időszakban vetélytársunk akarata érvényesült a pályán, míg mi nem leltük meg a ritmust, de végül is a kisebb-nagyobb lehetőségekkel jeleskedő putnokiak ekkor még nem tudtak előnybe kerülni. Ugyan hamarosan úgy tűnt, mintha némiképp ébredeznénk, a találkozó harmadánál mégis a Borsod megyeiek szerezték meg a vezetést, miután egy szögletből Lékai balszerencsés mozdulattal a saját kapunkba ütötte a labdát.

A szünet előtti percekben kimondhattuk, hogy feleszméltünk, aminek az lett az eredménye, hogy Gábor Lukács József buktatásáért büntetőhöz jutottunk, az egyenlítés viszont sajnos elmaradt, mert Bogáti irtózatos erővel a felső lécre vágta a lasztit. Még ebben az etapban Oláh László helyezett kevéssel a jobb alsó mellé, az állás azonban már nem módosult a pihenőig.

A második felvonásban felváltva veszélyeztettek a csapatok, egyértelműen jobbik arcukat vettük már elő, előbb Lékainak kellett védenie, majd hatvan perc elteltével Kovács László próbálkozását hárította Egyed.

Egy ideig nem történt említésre méltó helyzet, aztán a 76. minutumban Híves fejelt mellé. Hamarosan nagy ziccert rontott vetélytársunk, majd már a 87. percben jártunk, amikor még inkább hálát adhattunk az égieknek: Kovács Bence löketét Lékai tolta a kapufára.

Szerencsére a nem sokkal a lefújás előtt le tudtuk aratni igyekezetünk gyümölcsét: egy sarokrúgást követően Híves elé került a labda, aki tizenöt méterről kilőtte a jobb alsót, egyúttal kialakítva az egy-egyes végeredményt.

Mindent összevetve, igazságosnak nevezhető a döntetlen, ellentétes félidőket vonultattak fel a gárdák, és ugyan kár az elhullajtott pontokért, ezen a napon ez volt a realitás. Legközelebb Nyírbátorban javíthatunk.

Mestermérleg:

Zoran Kuntic: – Olyan meccs volt, mint amilyet vártunk, tudtuk, hogy masszív csapat lesz az ellenfelünk, jól védekeztek és jól kontráztak a vendégek, azt kaptam tőlük, amire számítottam. Mi az első félidőben nem nagyon tudtunk valamit is csinálni támadásban, az ellenfél viszont rúgott egy gólt, kapusunk egy szöglet után a hálóba tolta a labdát, azt is mondhatnám, öngól volt, de jobb volt a Putnok ebben a játékrészben. A második félidőben rátettünk még egy lapáttal, próbáltunk fordítani, ez a játékrész már sokkal jobb volt, nyomás alatt tartottuk őket, rúgtunk is egy gólt, de végül is egy iksszel muszáj volt megelégednünk, ami reális eredmény. A szünet előtt a vendégek voltak jobbak, utána mi. A forduló előtt mondtam, hogy még három fontos mérkőzésünk lesz, az utolsó két őszi fordulóban idegenben játszunk, nagy kár, hogy ezúttal nem tudtuk megszerezni mindhárom pontot, de legközelebb lesz lehetőség javítani!

Koszta Péter: – Úgy gondolom, Salgótarjánban hagytunk két pontot, amit nem azért mondok, mert a második félidő utolsó perceiben kaptuk a gólt, hanem mert az első játékrészben, eldönthettük volna a mérkőzést, annak ellenére, hogy kihagyott egy tizenegyest az ellenfelünk. A második félidőben egy-nullnál volt három tiszta ziccerünk, amikből nem tudtunk betalálni, így a végén egyenlítettek a hazaiak. Kicsit így rossz érzés van bennem, mert két-három percet kellett volna kibírnunk, és akkor megvan ez a meccs, de egy jól eltalált lövés megakadályozott minket ebben.

22829857_1635238916541303_2377198449752100451_o.jpg