Így látta a tavaszt Bari Jenő

A csapatunkat a bajnokság második felében irányító tréner felemás érzésekkel tekint vissza az előző hónapokra.

Felnőtt csapatunk igen változatos szereplést bemutatva, a kilencedik helyen fejezte be a harmadik vonal Keleti-csoportjának aktuális küzdelmeit. A nemrégiben lezajló tavaszi szezon kapcsán az együttesünket a második félévben irányító Bari Jenőt kérdeztük.

- Hogyan gondol vissza a mögöttünk hagyott tavaszra?

- Amikor elvállaltam a csapatot, az utolsó pillanatokban tudtam meg, hogy én leszek a vezetőedző. Nem voltunk könnyű helyzetben, mert korábban egy esetleges feljutás is szóba került, sajnos azonban nem így ért véget az ősz, amikor átvettem a társaságot, három pontra voltunk a kieséstől. Úgy gondolom, amit kért tőlem és a csapattól a vezetőség, vagyis hogy maradjunk benn, az sikerült, úgyhogy ebből a szempontból elégedett vagyok a szezonnal.

- Mi miatt lehet önben némi hiányérzet?

- Szűkös volt a keretünk, bár minden poszton volt két játékosunk, a cseréknek nem volt meg a megfelelő kvalitásuk, ez pedig például még ősszel fennállt, ne felejtsük el, hogy idény közben hét játékos távozott a klubtól, és ugyan érkeztek erősítések is a télen, nem mindenki hozta azt a szintet, amit elvártunk. Ebben a félszezonban, tizenhat mérkőzésen szereztünk huszonnégy pontot, ősszel pedig tizennyolcon, ugyanennyit, abból a szempontból van még bennem hiányérzet, hogy szerintem három ponttal több volt benne a srácokban, ami ha meglenne, az ötödik helyen zártunk volna.

IMG_0632.jpg

- Valamiért a pechszéria a második félév során is rányomta a bélyegét a csapat szereplésére...

- A kihagyott helyzetek és tizenegyesek már ősszel is kísértettek minket, ez a széria pedig folytatódott a tavasszal. Azt is meg kell persze említeni, volt olyan találkozónk is, amikor hozzánk pártolt a szerencse, de azért többször voltunk szerencsétlenebbek, például vegyük a Nyírbátor elleni idegenbeli meccset, ahol büntetőt rontottunk, vagy az MTK elleni találkozót, amikor az utolsó percben hibáztunk tizenegyest.

- Egyénileg kikkel volt leginkább megelégedve és kiktől várt esetleg jobb produkciót?

- Mint csapat jól dolgoztunk együtt, mint egy jó kis család. Lukács Raymondot mindenképp meg kell említeni, huszonöt gólt rúgott, nélküle nem tudtam volna elképzelni a támadójátékunkat. Kapusunk, Fildan majdnem minden meccsen jó teljesítményt nyújtott, azt hozta, amit elvártunk tőle, a nehezebb pillanatokban megtartotta a csapatot. De megemlíteném még Köbölt, Kerényit vagy Sulczot is, akik vitték a társaságot, összetartották a keretet, jó mentalitással rendelkeznek. Csókától többet vártam, azt hittem, tavasszal megrúgja a maga hat gólját és húzóembere lesz a csapatnak, a felkészülés alatt nagyon jól indult, bíztam benne, visszakaptuk a régi arcát, de sajnos a bajnokik ezt nem igazolták. Mellette többet vártam Zvarától is, reméltem, hogy valamivel többet hozzá tud tenni a játékhoz, a csapatnak szüksége lett volna rá. Az állomány további tagjai hozták azt, ami bennük van.

- Mit hozhat a jövő?

- Egyelőre erre nem tudok válaszolni. Azt tudom, hogy "A" licences edzőt kell találnia a klubnak, nekem pedig egyelőre csak "D"-s van. Jó kérdés, hogy milyen mozgás lehet, vannak-e esetleg olyanok, akik máshol akarnak szerencsét próbálni, és kik azok, akik maradni szeretnének. Ezekben a témákban jelenleg a vezetőség tudna konkrét információkkal szolgálni.